Korai hatások:
* Térképkészítés: A kirakós játékok legkorábbi formája valószínűleg oktatási célból darabokra vágott térkép volt. Ez az 1760-as évekre nyúlik vissza Angliában, amikor John Spilsbury, egy londoni térképkészítő a világ térképét használta "boncolt térképei" sablonjaként. Ezeket a földrajz tanítására szánták, és meglehetősen népszerűek voltak.
* Famegmunkálási szakértelem: A fametszés és faragás készsége már jól megalapozott volt, lehetővé téve bonyolult puzzle-darabok készítését.
A kirakós játékok felemelkedése:
* Iparosítás: A fűrészüzemek fejlődésével és az ipari forradalom előretörésével a fa precíz formára vágása könnyebbé és hozzáférhetőbbé vált. Ez kidolgozottabb és bonyolultabb puzzle-terveket tett lehetővé.
* Szórakozás és oktatás: A 19. század előrehaladtával a kirakós játékokat egyre inkább szórakoztató és oktatási eszközként tekintették felnőttek és gyermekek számára egyaránt. Ezeknek a rejtvényeknek a népszerűsége gyorsan nőtt, és világszerte az otthonok alapvető részévé váltak.
* Tömeggyártás: A tömeggyártási technikák bevezetése lehetővé tette a különböző anyagokból, például fából, kartonból, sőt fémből készült rejtvények készítését, így azok megfizethetőbbé és szélesebb körben elérhetővé váltak.
A "Jigsaw" neve:
* A kirakós játék: A "kirakós játék" kifejezést később találták ki, valószínűleg a kirakós játéknak, a bonyolult formák vágására szolgáló eszköznek köszönhetően a rejtvénykészítés folyamatában.
Összefoglalva, a kirakós játékok a következő tényezők együttes eredményeként jöttek létre:
* Oktatási eszközök (térképek) szükségessége.
* A fametszet-faragás technikák fejlesztése.
* Iparosítás, tömegtermelés lehetővé tétele.
* A szórakozás és szabadidős tevékenységek iránti vágy.
Tehát nem csak egy feltaláló, hanem egy sor újítás és kulturális változás vezetett a kirakós rejtvények létrehozásához és népszerűségéhez.